Eltévedt, megfáradt Báránya vagyok Mennyei Atyámnak, kinek lelkéből szóló jajj- kiálltásai felszállnak Hozzád az égbe.

Minden imám, s könyörgésem, melyek engedetlen, makacs szívemből szólnak Hozzád… bárcsak illatáldozatként szállnának fel Néked, a Mennyek Országába.

Minden ima, s könyörgés meghallgattatik - hiszem.

Bocsáss meg nekem Uram, hogy nem tudom fohászkodásomat másként kifejezni Feléd…

Néma kiáltásaim, lelkem sóhajai szólnak szavaim helyett.

Úgy érzem, képtelen vagyok szavakat formálni, hangom megakad, s félelem és szorongás ül szívemre, ha Hozzád akarok imádkozni.

Félek! Haragodtól, büntetéseidtől, hogy nem leszek gyermeked.

Fogadj el igaz embernek, vedd el szívem makacsságát, elmémet minél szélesebbre tágítsd; mutass utat nekem, Mennyei Atyám!

Hogyan keresselek tovább?

Miként legyen megnyugvásom, s lelki békém?

Mit tegyek, hogy kedves legyek szemedben?

Mégis hogyan imádkozzam?

Torkomra forrnak a szavak, ez félelmetes. Gátolva érzem magam, a feléd irányuló szeretetem kinyilatkoztatásában,

Nem tudok szólni Hozzád… nem merek színed elé kerülni!

Belülről nyomaszt valami, gyötör, kínoz és felemészt.

Hogyan találhatnánk újra egymásra?

Bocsáss meg Uram, hogy elhagytalak!

Megismertetted a járt utat, s én nem mentem tovább az úton.

Elhagyott volna a hitem?

Vagy Te vetted le rólam vigyázó kezeid?

Tölts be Uram, kérlek, a Te szereteteddel, Szent Szellemeddel, s vezess engem!

Jézus Krisztus nevében, Ámen!

 

Oldal: 2010.január
"Mindennek megvan a maga ideje" Préd.3 - © 2008 - 2024 - ambrosye.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat